Csókkal pecsételve

 

Tisztán emlékszem elképedésemre, mikor a gimnáziumi tanórán kultúrtörténeti érdekességként megtudtam, hogy az ásítás kézzel való eltakarásának gesztusa ősi indiai törzsektől ered, akik hitték, hogy szájukon át, leheletükkel együtt lelkük is távozhat testükből. Így nem csak a ‘lelket lehel belé’ kifejezés nyert értelmet, hanem a csókolózás misztériumának sajátos megfejtését is jelentette ez akkor nekem.

 

Egy európai nő átlagosan húsz “békát” csókol meg, mielőtt férjhez menne, tartja a szakirodalom. Bizony, a csókkal külön tudományág foglalkozik, neve: filematológia.

Hogy mi határozza meg a jó csókot, az olyat, ami a békát királyfivá változtatja?

Néhány egyébb érdekesség közt e témában ezt is megtudhatja a következőkben a kedves olvasó.

 

Talán a legmegdöbbentőbb biológiai ténnyel kezdeném, melyszerint ha elcsattan az a bizonyos első csók két ember között, miközben az ajkak összeforrnak, a nyál útján biokémiai üzenetek millióit kapja agyunk, köztük olyan tartalmú információkkal, mint például hogy megfelel-e nekünk az illető genetikai állománya, illeszkedik-e a miénkhez, ha közös gyermekünk születne, egészséges utódlás várható-e ?

Ha az a csók finom volt, az agyunk jó eséllyel igent mondott a fenti kérdésekre.

További tény, hogy a nyelvünkben százszor annyi idegvégződés van mint az ujjbegyeinkben például (még a nemi szervekben sincs ennyi).

 

Míg a nők 85%- ának fontos, hogy partnere jól csókoljon, addig ugyanezt az urak csupán 50%- ban várják el és kevésbé fájlalják, ha egy-egy intim (?) együttlét csók nélkül telik el.

Itt kell felhívnom a férfiak figyelmét arra, hogy kutatások szerint akár öt évvel is hosszabb élettartamat remélhet magának az a férfi, aki minden egyes nap csókot ád választottjának.

 

Csókot, nem pedig gyors puszit! 

A kapcsolat hőfokát,a partnerek egymás iránti erotikus érdeklődését jellemzik csókjaik.

Érdemes hát számot vetni, hogy mi magunk hogy is állunk ezen a fronton a csók- csatában?

A klasszikus menetrend a következő:

szenvedélyes csókváltások kifulladásig, csókolózunk csak úgy,mert nagyon jó, csókolózás mint az előjáték és az aktus természetes velejárója, majd csupán már csak az előjjáték 

idejére korlátozódikés ezt követi a vég, mikor már csupán egy ovispuszira degradálódik az ajkak összeérintése.

Egyszóval csókcsúfulás.

 

Mikor terápiás keretek között arra kérem pácienseimet, idézzék fel életük első csókját,  kivétel nélkül mosoly kíséretében tesznek eleget kérésemnek. Szinte mindegyikük emlékszik az illető teljes nevére…Ha kellemes élmény volt azért, ha rossz, akkor pedig azért emlékeznek ilyen pontosan rá. Egyvalami kétségtelen; az első csók determináló, meghatározó jelentőségű.

 

Szintén a csók jeletőségét mutatja, hogy a középkori angolszász területeken nem volt elég a dokumentumokat aláírással hitelesíteni, meg is kellett csókolni. S hogy ezen hitelesítő csóknak nyoma is maradjon, két vonással megjelölték helyét a papíron.

Innen ered az angol nyelven írt levelek, üzenetek végén a csók/puszi helyetttesítő x.

 

Nemcsak a férfiaknak,a nőknek is van jóhírem, ami a csók egyéb áldásos hatását illeti.

Kis túlzással akár krémek helyett csókolózással is felvehetjük a harcot (csókcsata!) a ráncok ellen, ugyanis egy szenvedélyes csók során arcunk 34 izmát mozgatjuk át, míg a már említett ovis puszi alkalmával mindössze 12- t.

 

Békakirály, Csipkerózsika, Hófehérke és a hét törpe, Rómeó és Júlia, Pretty Women, Fenyó Mikitől az  “ új fiú, aki a telepre költözött” , Brezsnyev és Honecker…

Csók, ami megváltoztat, felébreszt, életre kelt vagy épp halálos, mámorító vagy akár politikailag korrekt.

Mind híres és mégis nagyon különböző csókok. 

Szorgalmas kutatók kiszámolták, hogy egy átlagember élete sorá összesen megközelítőleg két hetet tölt színtisztán csókolózással.

A szerencsésebbek pedig ennél is többet.

Ők már tudják a titkot: a csóknak szerelem megtartó ereje van.

Előző Következő