Megjátszott orgazmus és egyéb bizonytalanságok

Megjátszott orgazmus és egyébb bizonytalanságok

 

Üléseim során egyre figyelmesebb lettem fiatal párok egy bizonyos dilemmájára.Ez pedig nem más, mint egymás izgalmának, gyönyörérzetének kiváltásához vezető út ideális  időtartama.

 Mi számít standard, jó előjátéknak és mi kapkodásnak, sürgetésnek, vagy éppen ellenkezőleg; mi az, amikor már túlságosan elhúzódó, monoton, örömtelen érintésekről beszélünk?

 A bizonytalanság mindkét nem képviselőjénél megjelenik. Olyannyira, hogy sokszor pont ez a fajta bizonytalanság vezeti el a párokat olyan rutin kialakításához a szeretkezés felvezetésében, mely hallgatásokkal, félreértésekkel, örömtelenséggel vagy akár fájdalommal kísért.

 Egy fiatal férfi azzal keresett meg, hogy segítsek barátnőjén, akinek problémája mibenlétét a következő módon írta le:

 

“ … akár tíz-tizenöt percbe is telik, mire ki tudom elégíteni őt az előjáték során. Nem hiszem, hogy ez normális volna. Minden eddigi kapcsolatomban elég volt egy-két perc, és boldoggá tettem a barátnőimet …”.

 

A fiatalember dilemmája egyenesen következhet a felnőtt filmekből ismertekből, mikoris a női szereplő az első három perc leforgása alatt legalább ugyanennyi ‘orgasztikus élményt él át’, miközben igazán egyetlenegy adekvát inger sem érte az ő testét.

Ez bizony félrevezető nem csak a fiúk számára, akiknek az elsődleges információs csatornája a cyber világ.

 Ugyanígy rengeteg nő számol be terápián azon aggodalmáról, hogy nem képes olyan ütemben izgalomba jönni, kielégülni, ahogy az ‘normális’ volna. Elmondásukból kiderül, hogyha az előjáték során el is indul bennük a vágy, izgalmuk fokozódik, ám attól tartván, hogy partnerük únja azt / elzsibbad a …, begörcsöl a … etc./ , inkább lemondanak vágyuk további fokozódásáról illetve a kielégülés lehetőségeinek ezen formáiról.

A szégyen miatt, hogy nekik ‘ilyen sok időre’ van szükségük.

Amiatt, hogy nem merik feltételezni, hogy az erotikus játék, amiben részesülnek, az a partnerüket is élvezettel tölti el.

Sokuknál ekkor jelenik meg félreértelmezett jóindulatból, megfelelni vágyásból a megjátszott orgazmus vagy a ‘térjünk már a lényegre’ magatartás. És a gyanútlan , jóindulatú férfinép lépre megy.

 

Mit lehet hát tenni, hogy lehető legmagasabb izgalmi fokot váltsuk ki partnerünkből?

 

Először is szánjunk időt a minőségi erotikus-elő-játékra, ne kapkodjunk!

Figyeljük társunk szenzuális és akusztikus jelzéseit, illetve bíztassuk ezek kifejezésére s tegyünk így bátran mi magunk is!

Merjük megdicsérni a másikat, ha jó húrokat pendít meg rajtunk! Ugyanakkor legyünk elég bátrak ahhoz, hogy finoman, de egyértelműen jelezzük neki, ha az, amit vágykeltés céljából csinál, az számunkra közömbös, idegesítő, vagy fájdalmas!

 

Összegzésül elmodható, hogy legtöbb, amit tehetünk a másik gyönyöréért, az az, hogy működtetjük empátiás, beleérző készségünket, mi eshet jól a másiknak. Biztosítsuk partnerünket, hogy az ő öröme az a mi örömünk és a világ végezetéig símítanánk! 

Az együttlétek sikere szinte garantált.

Előző Következő